Ma a világ talajainak a jelentős része egészségtelen, degradálódott, kizsigerelt és élettelen. Ennek legfőbb okozói a túllegeltetés, a konvencionális, monokultúrás gabona termesztés és az ipari talajszennyezés. Ebben a kérdésben mindannyian érintettek vagyunk, hiszen az életünk forog kockán. Nem véletlen, hogy a talajok leépülésével párhuzamosan az emberek egészsége is egyre csak romlik. Egészséges talaj nélkül nincs egészséges élelmiszer, nincs egészséges ember.

Talajdegradáció a világon (piros: nagyon degradált talaj, sárga: degardált talaj, halvány: stabil talaj, szürke: növénytakaró nélkül)

Összegyűjtöttem néhány alapelvet, amelyekhez igazodnunk kell annak érdekében, hogy a talajunkat életre kelthessük és egészségét megőrizzük: 

1. Csökkentsd a kémiai, fizikai és biológiai stresszt!

A mezőgazdaságban használatos vegyszerek rettentő károkat okoznak a talajban és a természetes vizekben. A műtrágyák elsavanyítják a talajokat, a talajéletet rombolják és jelentős részük a taljvízbe és a felszíni élő vizekbe szivárog. Az élő talaj mikro-, mezo- és makroszervezeti képesek a növények átal igényelt táplálékok felszabadítására, amennyiben az életfeltételeik adottak a teljes táplálék háló kiegyensúlyozott működéséhez. A különböző növényvédelmi szerek nem csak a károsnak ítélt élőlényeket, de a hasznos szervezeteket is pusztítják. Ráadásul ezen szerek jelentős része bekerül a táplálékláncba, bennünket is veszélyeztetve. Az egészséges talaj képes egy olyan egyensúlyi állapot fenntartására, ahol a kártevők nem tudnak teret nyerni. Egy biológiai soféleséggel rendelkező rendszereben egyfelől a kártevőknek a ragadozó szervezetei is jelen vannak és ami talán még fontosabb, a kátrevőknek egyszerűen nincs hely, ugyanis a legtöbb ökológiai fülke egyszerűen be van töltve. 

A talaj fizikai bolygatásával a talaj élőlények létfeltételeit tesszük tönkre, a szerves összetevők és a humusz oxidálódva elillan a levegőbe, a gombafonalak összetöredeznek.

A biológai stressz leginkább a génmanipulációban nyilvánul meg. Olyan mesterséges szervezeteket szabadítunk a természetes rendszerekre, melyeknek hosszú távú hatása és viselkedése nem ismeretes. Ráadásul olyan növnyek ezek, melyek toxikus anyagokat termelnek, beláthatatlan következményekkel az emberi egészséget illetően.

2. Állatok sokféleségét integráld!

Meglepő felismerés volt számomra, hogy mikrobilógiai szempontból legváltozatosabb komposztjaim azok voltak, amelyekbe emberi vagy állati ürülék is került, mint alapanyag. Ez számomra azt bizonyítja, hogy az állati ürülék olyan tápanyagokat hordoz, amelyek elengedhetetlenek a maximális biológiai sokféleség elérse érdekében.

Kecskék egy gagybátori hátsó kertben

Egy gyep is akkor egészségesebb, ha azon állatokat legeltetnek és a veteményes is jobban terem (és szegényebb kártevőkben), ha azon egész télen tyúkok kapírgáltak.

A méhek a beporzást segítik elő, a birkák pedig nem csak trágyáznak de füvet is nyírnak a gyümölcsösben.

3. A sokféleség szinergiája: használj takarónövényeket és vetésforgót!

A tenyészidőszakon kívül vetett takarónövényzet (pl. mustár, facélia, hajdina, olajretek, bükköny, rozs) számos előnnyel rendelkezik a talaj egészségének szempontjából:

- a talaj takarásának köszönhetően megszűnik az erózió veszélye

- a takarónövényzet gyökértömege életteret biztosít a talajlakó élőlények számára és szervesanyaggal táplálja a talajt

- a felszín feletti növényi részek elhalva a talajt táplálják

- a fentieken kívül az egyes takarónövények egyéb hasznos tulajdonsággal is rendeleznek. Pl. a mustár fertőtleníti a talajt, a bökköny pedig nitrogént köt meg az atmoszférából.

Tárkány-Kovács Balázs éppen komposzt teát permetez a télire vetett mustárra a békásmegyeri Ófalu Közösségi mintakertben

A vetésforgó előnyei között szerepel az, hogy így nem szaporodnak el az egyes növények kártevői és elkerülhető az ún. talajuntság.

4. Biztosíts állandó élő gyökérzetet!

Törekedjünk arra, hogy a talajban mindig legyen élő gyökérzet. Ez biztosítja a talajélet folytonosságát, a tápanyagok folyamatos körforgását, a talaj humusz termelését. A legtöbb talajlakó organizmus az élő gyökérzet közelében lelhető fel.

Én gyomlálásnál csak a felszín feletti részeket távolítom el (kivétel ez alól a tarackbúza, árvacsalán, folyófű, amik nagyon terjednek, ezért a gyökérzetet is amennyire tudom kihúzom).

5. Takard a talajt!

Talajtakarásra a két leghasznosabb út az élő mulcs vagy elhalt növényi mulcs használata. Élő mulcsra példa a kukorica vagy tökfélék közé vetett fehér here.

Cukkíni közé vetett fehérhere gyomokkal tarkítva egy angliai biogazdaságban

Ha nincs lehetőségünk élő mulcsot használni akkor pl. szalma, széna, falevél, faapríték is alkalmas. Ezekről azonban tudni kell, hogy sokkal jobban táplálják az atmoszférát, mintsem a talajt. Mégis jobb megoldás, mint a fedetlen talaj.

A különböző mulcsozási technikák táplálják a talajéletet, fokozzák a talaj morzsalékosságát, és javítják a vízháztartást.

6. Kompsztálj!

Kezdeti időszakban, amikor egy kizsigerelt talajt szeretnénk életre kelteni, a komposzt alkalmazása nagyon fontos. Ugyanis egy gondosan előállított komposzt viszonylag hamar képes a talaj tápanyaghálót helyre billenteni. A komposzt amellett, hogy tápanyaggal és humusszal szolgál, a legfontosabb funkciója az, hogy hasznos élő szervezeteket tenyészthetünk ki benne.

Amikor a talaj helyreállt, már sokkal kevesebb komposzt alkalmazására lesz szükség és nem is kell minden évben. Csak a talajban élő mikororganizmusokat kell táplálnunk mulcsozással és takarónövényzet vetésével.

Dr. Elaine Ingham módszerével előállított aerob termokomposztot forgatunk a tavaly őszi "talaj tápanyagháló" kurzuson

Több féle komposzt létezik:

- Aerob termo komposzt: a lényege, hogy 55C fölött, forgatással állítjuk elő viszonylag rövid idő alatt.

- Statikus, prizmás komposztálás: hosszabb idő alatt forgatás nélkül készül. Ebben káros, anaerob mikroorganizmusok is elszaporodhatnak, de idővel a versengés miatt ezek jelentős része kipusztul.

- Giliszta humusz: Alacsony hőmérsékleten, komposztgiliszták segítségével előállított komposzt. Fonots, hogy itt a növényi kórokozó spórák (pl. peronoszpóra) és a gyommagvak nem pusztulnak el.

- Humanure komposzt, azaz emberi ürüléket tartalmazó komposzt: erre számos komposzt toalett megoldás létezik, ám a leghatékonyabb az egyszerű alomszékes módszer.

(A különböző komposztálási technikák részletes leírásával a késöbbiekben még jelentkezem.)

7. Ismerd a társadalmi és ökológai kontextusod!

Ne akard a talajt megerőszakolni. Termessz olyan növényeket, amelyeknek illenek a talaj és a klíma adottságaihoz. Járd be a vidéket, nézz körül, hogy mi érzni jól magát a szomszédságodban és a környéken.

Gergővel nagy mennyiségű városi szerves anyagot hordtunk be a tanyánkra az elmúlt években. Sajnos ez sok nejlon hulladékkal jár :(

Légy résen a környékeden keletkező szerves hulladékot illetően. Ezek jól jöhetnek komposztáláshoz, talajtakaráshoz.

Remélem hasznos ez a pár gondolat. Kíváncsi vagyok te mit tennél még hozzá.

Szeretettel, Vitka